Útmutató

Mennyi a normális akkudegradáció évente és kilométerenként?

A használt elektromos autók vevői gyakran azt szeretnék tudni, mennyi kapacitásvesztés számít normálisnak egy adott korú és futásteljesítményű járműnél. Pontos, minden típusra érvényes képlet nem létezik, de a degradáció jellemző üteméről és az azt befolyásoló tényezőkről reális, elvi szintű kép adható. A mért SoH-t mindig az adott autó korához, futásteljesítményéhez és használati körülményeihez viszonyítva célszerű értelmezni.

· Frissítve: · 9 perc olvasás · , elektromos hajtáslánc-diagnosztikai szakember

Mennyi a normális akkudegradáció évente és kilométerenként?
Röviden (TL;DR)
  • Az akkumulátor kapacitásvesztése a legtöbb esetben nem lineáris: az első időszakban valamivel gyorsabb, majd lassuló ütemű.
  • A degradációt a futásteljesítmény mellett a naptári öregedés, a gyorstöltési szokások és a klíma is befolyásolja.
  • Két, hasonló korú és futású autó mért SoH-ja emiatt jelentősen eltérhet egymástól.
  • A vártnál gyorsabb kapacitásvesztés figyelmeztető jel lehet, amelyet célszerű helyszíni méréssel tisztázni.

Amikor egy vevő egy használt elektromos autó hirdetését nézi, szinte mindig felmerül a kérdés: a feltüntetett vagy mért SoH-érték megfelel-e az autó korának és futásteljesítményének. A kérdés jogos, de a válasz nem egyetlen számban, hanem egy tartományban és néhány befolyásoló tényezőben ragadható meg, mert az akkumulátor kopása nem azonos ütemű minden járművön.

Ez a cikk kifejezetten a degradáció jellemző ütemére és az azt alakító tényezőkre összpontosít, nem a SoH fogalmának alapjaira, amelyet más írásunkban már bemutattunk. A cél, hogy a vevő reális elvárással tudja értelmezni egy adott autó mért állapotát, és felismerje, mikor indokolt gyanakodnia a vártnál gyorsabb kopásra.

Mennyi a normális akkudegradáció évente és kilométerenként? - degradacio

Miért nincs egyetlen, mindenkire érvényes degradációs szám?

Az akkumulátor kopását annyi tényező befolyásolja, a használati mód, a klíma, a töltési szokások, sőt a gyártási sorozat is, hogy egyetlen, minden autóra érvényes képlet felállítása félrevezető lenne. Ezért a témával foglalkozó szakmai anyagok is inkább tartományokban és tendenciákban fogalmaznak, nem egzakt, éves bontású táblázatban.

A vevő számára ez azt jelenti, hogy egy adott autó mért SoH-ját nem egy elvont átlaghoz, hanem az adott jármű saját körülményeihez, korához, futásteljesítményéhez, kell viszonyítania. Egy általános tájékozódási kép azonban így is segít abban, hogy felismerje a szokatlanul gyors kopás jeleit.

Milyen nagyságrend számít elfogadhatónak néhány éves, mérsékelt használat mellett?

A jelenlegi akkumulátor-technológiák mellett néhány év és mérsékelt éves futásteljesítmény esetén a kapacitásvesztés a legtöbb modellnél viszonylag szerény mértékű szokott lenni, és jellemzően nem éri el azt a szintet, amely a napi használatban érdemben érezhető lenne. Ez a megállapítás azonban tájékoztató jellegű, mert a pontos mérték modellenként és használati mintázatonként eltér.

A vevő szempontjából a lényeg nem egy memorizálandó százalék, hanem az, hogy a mért érték és az autó kora, futásteljesítménye között ésszerű összhang legyen. Ha ez az összhang hiányzik, azaz a kapacitásvesztés a korához és futásához képest szokatlanul nagy, az önmagában még nem hiba, de alaposabb vizsgálatot indokol.

Hogyan alakul a degradáció görbéje az idő előrehaladtával?

A tapasztalatok szerint az akkumulátor kapacitásvesztése nem egyenletes ütemben halad: az élettartam elején, jellemzően az első időszakban valamivel gyorsabb a kopás, majd a görbe ellaposodik, és a további vesztés lassabb, kiegyenlítettebb ütemben zajlik. Ez a fajta, kezdetben meredekebb, majd lassuló lefutás számos akkumulátorkémiai rendszerre jellemző, nem csak az elektromos autókra.

A vevő számára ez azt jelenti, hogy egy két-három éves, viszonylag friss autón mért kapacitásvesztés nem feltétlenül vetíthető lineárisan előre a következő évekre: a görbe ellaposodása miatt a további kopás gyakran mérsékeltebb, mint amit egy egyszerű, lineáris számítás sugallna.

Miért nem egyenes arányban nő a kapacitásvesztés a kilométerrel?

A futásteljesítmény önmagában nem az egyetlen mozgatórugója a kopásnak, mert az akkumulátort nemcsak a vezetés, hanem az idő, a naptári öregedés, és a töltési szokások is terhelik. Emiatt egy sokat, de kímélve használt autó akár kedvezőbb állapotban lehet, mint egy kevesebbet futó, de gyakran gyorstöltött, szélsőséges körülmények között tartott jármű.

Ez a jelenség magyarázza, miért fordulhat elő, hogy két, egymáshoz közeli futásteljesítményű autó mért SoH-ja jelentősen eltér. A kilométer önmagában tehát csak az egyik tényező, nem egyedüli mérce a degradáció megítélésénél.

Mekkora szerepe van a naptári öregedésnek a használattól függetlenül?

Az akkumulátor cellái a kémiai összetételükből adódóan az idő múlásával, a tényleges használattól viszonylag függetlenül is veszítenek valamelyest a kapacitásukból, ezt nevezik naptári vagy kalendáris öregedésnek. Ez azt jelenti, hogy egy ritkán használt, sokat álló autó akkumulátora sem marad teljesen érintetlen, még ha a futásteljesítménye alacsony is.

A naptári öregedés mértékét a tárolási hőmérséklet és a töltöttségi szint is befolyásolja: a tartósan magas töltöttségen, meleg környezetben tárolt akkumulátor jellemzően gyorsabban öregszik, mint a mérsékeltebb körülmények között tartott. Ezért egy alacsony futású, de több évig álló autónál is indokolt a mért állapot ellenőrzése.

Mennyi a normális akkudegradáció évente és kilométerenként? - evente

Hogyan gyorsítja a gyakori gyorstöltés a degradációt?

A gyorstöltés nagy áramerősséggel tölti fel az akkumulátort rövid idő alatt, ami nagyobb hőterhelést és elektrokémiai igénybevételt jelent a celláknak, mint a lassabb, otthoni töltés. Alkalmanként használva ez nem jelent érdemi problémát, de a rendszeres, szinte kizárólagos gyorstöltés hosszú távon hozzájárulhat a gyorsabb kapacitásvesztéshez.

A vevő szempontjából hasznos, ha az eladótól rákérdez a jármű töltési szokásaira: egy elsősorban otthon, lassabban töltött autó akkumulátora eltérő terhelésnek volt kitéve, mint egy döntően gyorstöltőkön üzemeltetett. Ez az információ a mért SoH értelmezését is segíti.

Milyen hatással van a klíma és a tárolási szokás az ütemre?

A tartós, szélsőséges hőség és a rendszeres mélytöltöttség, vagyis amikor az akkumulátort huzamosabb ideig nagyon alacsony vagy nagyon magas töltöttségi szinten tartják, kedvezőtlenül hat a cellák hosszú távú állapotára. Egy meleg éghajlaton, klimatizálatlan körülmények között tartott autó ezért elvi szinten gyorsabb degradációval számolhat, mint egy mérsékeltebb környezetben használt jármű.

Magyarországi viszonylatban ez a tényező kevésbé szélsőséges, de nem elhanyagolható, különösen import autóknál, amelyek korábbi élete melegebb éghajlaton zajlott. Ilyen esetben a mért állapot ismerete még inkább indokolt, mert a korábbi körülmények utólag nehezen rekonstruálhatók.

Hogyan viszonyítsa a vevő a mért SoH-t az autó korához és futásához?

A célszerű megközelítés az, hogy a mért SoH-t nem elvont átlaghoz, hanem az adott autó saját életútjához, korához, futásteljesítményéhez, ismert használati módjához, viszonyítja, és azt nézi, van-e ésszerű összhang a számok között. Egy fiatal, keveset futott, de szokatlanul alacsony SoH-jú autónál külön magyarázatot érdemes keresni.

Ehhez a SoH-alapú árazásról szóló írásunk ad további támpontot: bemutatja, hogyan viszonyul a mért kapacitás a reális vételárhoz, és miért nem elég önmagában a hirdetésben szereplő futásteljesítményre hagyatkozni.

Mikor számít a mért állapot a vártnál gyorsabb kopásnak?

Ha egy autó mért SoH-ja jelentősen elmarad attól, amit a kora és a futásteljesítménye alapján ésszerűen elvárna, az figyelmeztető jel lehet, amely alaposabb vizsgálatot indokol. Ilyenkor érdemes megnézni, van-e ismert oka a gyorsabb kopásnak: intenzív gyorstöltési szokás, szélsőséges körülmények, vagy esetleg egy korábbi hiba, amely a cellák egy részét terhelte.

Fontos ugyanakkor, hogy egy önmagában alacsonyabb SoH nem feltétlenül jelenti azt, hogy az autó használhatatlan, csak azt, hogy a vételárnak ezt tükröznie kell; az értékcsökkenés és az akku-degradáció összefüggéséről szóló írásunk bővebben bemutatja ezt a kapcsolatot. A mért adat itt is inkább tárgyalási alapot, mintsem automatikus elutasítási okot ad.

Mennyi a normális akkudegradáció évente és kilométerenként? - km

Miért nem lehet egyetlen általános képlettel kiszámolni egy adott autó várható degradációját?

Egy adott autó jövőbeli kopását olyan sok, egyedi tényező befolyásolja, a jövőbeli használat, a töltési szokások, a klíma, hogy egy általános képlet legfeljebb tájékoztató jellegű becslést adhat, pontos előrejelzést nem. Ezért a szakmai anyagok is inkább tendenciákról, tartományokról beszélnek, nem egzakt, évre bontott előrejelzésről.

A vevő számára ez azt jelenti, hogy a mai mért állapot a legmegbízhatóbb kiindulópont, a jövőbeli alakulás pedig nagyrészt attól függ, hogyan használja majd az autót. A mért SoH tehát nem egy jövőbe mutató garancia, hanem egy pontos, aktuális állapotjelzés.

Mit jelent mindez a garanciára és a jövőbeli használhatóságra nézve?

Sok gyártó ad valamilyen formában garanciát az akkumulátor kapacitására egy meghatározott időtartamra vagy futásteljesítményre vonatkozóan, de ennek pontos feltételei márkánként és típusonként eltérnek, és a garancia gyakran csak jelentős mértékű kapacitásvesztés alatt érvényesíthető. A használt autó vásárlójának célszerű tisztáznia, hogy a garancia átszáll-e rá, és milyen feltételekkel.

A garancia megléte hasznos biztonsági háló lehet, de nem helyettesíti a vétel előtti mért állapot ismeretét, mert a garanciális küszöb jellemzően jóval a mindennapi használatot már zavaró szint alatt van. A jelenlegi, mért SoH így akkor is releváns információ, ha az autóra még érvényes garancia vonatkozik.

Hogyan segít a helyszíni mérés eldönteni, hogy egy autó a normál sávban van-e?

A helyszíni, szakműszeres SoH-mérés pontos, aktuális adatot ad az akkumulátor állapotáról, amelyet a szakember az autó korához, futásteljesítményéhez és, amennyiben ismert, a használati körülményekhez viszonyítva értelmez. Ez a kontextusba helyezés az, ami a puszta százalékos számnál sokkal többet mond a vevőnek.

Az energy1 2020 óta Budapesten és Pest vármegyében végzi ezt a fajta vizsgálatot, amelynek eredménye alapján a vevő reálisan megítélheti, a kínált autó a korához és futásához képest normál sávban van-e, vagy a vártnál gyorsabb kopást mutat. A blogunkban további írásokban is bemutatjuk, milyen szempontok segítik a megalapozott döntést.

Gyakran ismételt kérdések

Hány százalék kapacitásvesztés számít normálisnak néhány év után?
Pontos, minden típusra érvényes számot felelősen nem lehet megadni, mert a mérték modellenként és használati mintázatonként eltér. Néhány év és mérsékelt éves futásteljesítmény mellett a kapacitásvesztés a legtöbb jelenlegi technológiájú autónál viszonylag szerény szokott lenni. A mért értéket mindig az adott autó korához és futásteljesítményéhez viszonyítva célszerű értelmezni, nem egy elvont átlagszámhoz.
Gyorsabban kopik az akkumulátor, ha valaki sokat gyorstölt?
A gyakori, szinte kizárólagos gyorstöltés nagyobb hőterhelést és elektrokémiai igénybevételt jelent a celláknak, mint a lassabb, otthoni töltés, ezért hosszú távon hozzájárulhat a gyorsabb kapacitásvesztéshez. Alkalmankénti gyorstöltés önmagában nem jelent érdemi problémát. Vásárlás előtt hasznos rákérdezni az eladónál a jármű jellemző töltési szokásaira.
Számít-e, ha az autó keveset futott, de már öreg?
Igen, mert az akkumulátor a naptári, vagyis a tényleges használattól viszonylag független öregedés miatt az idő múlásával is veszít valamelyest a kapacitásából. Egy ritkán használt, sokat álló autó akkumulátora sem marad teljesen érintetlen. Ezért egy alacsony futású, de több évig álló autónál is indokolt a mért állapot ellenőrzése, nem csak a kilométeróra állására hagyatkozni.
Van-e olyan jel, ami gyorsult degradációra utal?
Igen, ha egy autó mért SoH-ja jelentősen elmarad attól, amit a kora és a futásteljesítménye alapján ésszerűen elvárna, az figyelmeztető jel lehet. Ilyenkor érdemes megnézni, van-e ismert oka a gyorsabb kopásnak, például intenzív gyorstöltési szokás vagy szélsőséges körülmények. Ez önmagában nem jelenti, hogy az autó használhatatlan, de a vételárnak és a tárgyalásnak tükröznie kell az állapotot.
Befolyásolja-e az éghajlat, hogy hol tartották az autót?
Igen, a tartós, szélsőséges hőség és a rendszeres mélytöltöttség kedvezőtlenül hat a cellák hosszú távú állapotára, ezért egy meleg éghajlaton tartott autó elvi szinten gyorsabb degradációval számolhat. Ez a szempont különösen import autóknál lényeges, amelyek korábbi élete melegebb éghajlaton zajlott. Ilyen esetben a mért állapot ismerete még inkább indokolt, mert a korábbi körülmények utólag nehezen rekonstruálhatók.
Honnan tudom, hogy az autóm mért SoH-ja megfelel a korának?
A legmegbízhatóbb módszer, ha a mért SoH-t szakember segítségével veti össze az autó korával, futásteljesítményével és, amennyiben ismert, a használati körülményeivel. Egy önálló számítás vagy elvont átlag helyett a kontextusba helyezett mérés mond sokkal többet a valós állapotról. A helyszíni, szakműszeres diagnosztika éppen ezt a fajta, kontextusba ágyazott értékelést adja.

Használt elektromos autó vásárlása előtt: mérjük fel

Ha a(z) „Mennyi a normális akkudegradáció évente és kilométerenként?" után konkrét használt elektromos autó beszerzésén gondolkodik, a kiszemelt példány valós akkumulátor állapotát (SoH), hatótávját és rejtett hibáit egy helyszíni állapotfelmérés tárja fel - így mért adatra, nem a hirdetésre alapozhat.

Időpontot kérek

Forrás és további szakmai olvasmány: Car and Driver - EV battery life.

A cikk szerzője

elektromos hajtáslánc-diagnosztikai szakember

Tíz éve foglalkozik nagyfeszültségű rendszerek diagnosztikájával; az energy1 felméréseinek akkudiagnosztikai hátterét vezeti.

További cikkek